Microsoft Excel, a Táblázatkezelő

- Letölthető Excel jegyzet (PDF) -

A Microsoft Excel program elindítása után a következő képet láthatjuk a képernyőn:


1. kép: Az Excel futás közben (Pirossal a magyarázat!)

A program elindulásakor egy szép, nagy képernyőt kapunk. Középen a Word megszokott szövegládája helyett egy aprólékosan bevonalazott koordináta-rendszerrel, ahol a függőleges koordinátákat nagybetűk jelzik (A, B, C, D, ..., X, Y, Z, AA, AB, AC,..., IS, IT, IU, IV), míg a vízszinteseket egész számok (1, 2, 3, 4, ... , 65536). Eme kis téglalapokra úgy hivatkozhatunk, hogy először a betűzött, majd a számozott koordinátáját mondjuk. Tehát a bal felső sarokban az A1-es kis téglalap található. Eme kicsi rácsozott helyeket celláknak hívjuk. A bal felső, A1-es cella mellett közvetlenül az B1-es cella van, míg az A1-es alatt az A2-es, az alatt pedig az A3-as. Alapállapotban a cellákat tartalmazó munkaterület felett találhatunk egy szerkesztőlécet és két vonalzót, valamint a jól megszokott főmenüket. Ezek a Word-nél megszokott "Szokásos" és "Formázás" vonalzók (eszköztárak). A képernyő alján fülekkel elválasztva (Munka1, Munka2, Munka3) találjuk meg a lehetséges munkaterületeket.

1. feladat: Nyissuk meg az Excel programot és nézzük meg, hogyan változik a szerkesztőlécen lévő felirat akkor, ha mozgunk a cellák között a hagyományos nyilakkal.


1. Alapfeladatok Excelben

1.a. Mozgás a cellák között

Ha valamelyik cellán állunk, akkor legegyszerűbben a balra-jobbra-fel-le irány-nyilakkal tudunk onnan elmozdulni. Ha ez elsőre nem jár sikerrel, akkor előfordulhat, hogy véletlenül beleírtunk valamit a cellába és ezt a program már úgy kezeli, mintha a cella tartalmát akarnánk átszerkeszteni. Ekkor javasolt egy "ENTER"-t leütni és így a gép már enged elmozdulni. Másik lehetőség az egérrel való mozgás, majd kattintás a kívánt célponton. Ha kicsit gyorsabban akarunk mozdulni, akkor a felfelé haladáshoz javasolt a "PAGE UP", a lefelé haladáshoz pedig a "PAGE DOWN" billentyű. Ezek itt is, mint a Word-nél, oldalanként röpítenek fel-le. Ha egyből a táblázat legaljára szeretnénk ugrani, akkor javasolt a "CRTL" és a lefelé nyíl, egyből a táblázat tetejére pedig a "CRTL" és a felfelé nyíl visz el.
Vízszintes irányú mozgásnál a balra-jobbra nyilak a legegyszerűbbek. Bárhol állunk, a sor legelejére visz ki a "HOME" billentyű, de ugyanezt érhetjük el a "CTRL" és balra nyíl kombinációval is. A sor legvégére visz el a "CTRL" és a jobbra nyíl billentyűk együttes lenyomása, míg a "CTRL" és a "HOME" billentyű együttesen az A1-es cellába röpít vissza.

2. feladat: Az A1-es cellában állva menjünk el a lehető legkevesebb lépéssel a H19-es celláig, majd onnan egyetlen lépéssel térjünk vissza az A1-be.
3. feladat: Az A1-es cellában állva menjünk el az IV65536-os cellába.


1.b. Cellák egyszerű kitöltése adatokkal

Eleddig csak mozogni tudtunk a cellák között, most tanuljuk meg őket kitölteni. Nos, mi is lehet egy cellában és hogyan is vihetjük be oda?
  1. Egyszerű szám simán begépelve az értékét.

  2. Egyszerű szöveg simán begépelve.

  3. Valamilyen hivatkozás egy másik cellára, értékre, vagy állandóra.

Az első két eset egyszerű. Odamegyünk az illető cellára és egyszerűen begépeljük a kívánt tartalmat. Nem kell semmilyen előkészület, mivel a program maga felismeri, hogy szám vagy szöveg szerepel-e a cellában. A harmadikról szól ez az egész fejezet!

4. feladat: Írjuk be az 1. sorba sorra a következőket: Családnév, Keresztnév, Születési hely, Születési idő, Lakhely (Város), Lakhely (Utca, Házszám), Telefonszám
Biztosan feltűnt, hogy nem fér el minden adat egy cellában. Ilyenkor az egeret rá kell vezetni az "A" és a "B" oszlopok közötti részre a két oszlopjelző betű között és a bal gombot nyomva tartva mindaddig tágítani az "A" oszlopot, amíg elegendő helyünk nem lesz. Ugyanezzel a módszerrel bármelyik oszlop és sor tetszőlegesen szélesíthető, illetve magasítható.
5. feladat: Vegyük olyan szélesre az "A" oszlopot, hogy elférjenek az előző feladat adatai!
6. feladat: A "B" oszlopba írjuk be a saját adatainkat, míg a "C" és "D" oszlopokba közeli ismerősök, barátok vagy rokonok adatait! Ha szűk lenne valamelyik oszlop, akkor a fenti módszerrel szélesítsük meg!

1.c. Megjegyzés beszúrása

Ha egy cellára kattintunk a jobb gombbal és a kiugró menüből a "Megjegyzés beszúrása" menüt választjuk ki, akkor a
cellához kisebb-nagyobb szöveget tudunk rendelni, ami csak akkor látható, ha az egér éppen a cella felett van. Tehát nem kell belekattintani, elegendő ha éppen felette van. A megjegyzés létezését a cella jobb felső sarkában egy pici piros háromszög jelzi, lásd: .


2. Formázás eszköztár


3. kép: Formázás eszköztár

Az Excelben, akár az egész Office programcsomagban, ugyanazokkal az ikonokkal kell az alapvető műveleteket csinálni. A "Formázás" vonalzóból ránk köszönnek a régi ismerőseink, a "Betűtípus" , a "Betűméret" , a "Félkövér" , a "Dőlt" és az "Aláhúzott" ikonok, illetve nyomógombok.
Természetesen itt is lehet egy cellán belül balra , középre , illetve jobbra rendezni, az utánuk következő ikon viszont egy érdekes szolgáltatást takar.  Ha több, egymás melletti cellát kijelölünk, de előtte csak a bal oldaliba írunk egy szöveget, akkor a program eme ikon aktivizálása után a cellák közepére rendezi a szöveget. (Hivatalos néven: Cellaegyesítés)
Fontos: Cellát vagy cellákat nem csak a SHIFT billentyűvel és az irány-nyilakkal lehet kijelölni, hanem az egér bal gombjának a nyomva tartásával is. Ha egy egész oszlopot akarunk kijelölni, akkor elegendő az oszlopot szimbolizáló betűre kattintanunk. Több oszlop esetén az egeret kell húzni. Egy sornál is elegendő a sor legelején lévő számra rákattintani, több sornál pedig ugyanúgy az egér bal gombját nyomva tartva kell húznunk mindaddig, amíg a megfelelő sorokat ki nem jelöltük. Az egész táblázatot a sorok számai feletti kicsi, jelöletlen téglalapra rákattintva tudjuk kijelölni.

7. feladat: Az előző táblázat utolsó kitöltött sora alá, például az A8-as mezőbe írjuk be az "ADATOK" szót. Lépjünk el a mezőről, majd jelöljük ki egérrel, vagy "SHIFT" és nyilak segítségével az A8-as, B8-as, C8-as és D8-as mezőket, majd nyomjuk meg az "Oszlopok között középen" ikont! Mit tapasztalunk?
8. feladat: Az előző táblázatban a családneveket tegyük félkövérré, a személyneveket döntsük meg, míg a telefonszámokat húzzuk alá.
9. feladat: Az előző táblázatban minden cellát jelöljünk ki, majd nagyítsuk meg eggyel a betűméretet.
10. feladat: Az előző táblázatban jelöljünk ki minden cellát és váltsunk át egy másik betűtípusra, majd az egyik oszlopot rendezzük át középre.

2.a. Pénznem

Hazánkban a beállított pénznem a Forint a következő helyesírással: 125,00 Ft. Ha ilyen formátumot akarunk kicsalni pár cellánkból, akkor előbb ki kell tölteni a cellákat, majd elmenni onnan. Erre a látszólag furcsa lépésre azért van szükség, mert a program csak így veszi befejezettnek az utolsónak szerkesztett cella tartalmát. Ezt a lépést mindig meg kell tenni és tapasztalatból tudom, hogy sokan sokszor elfelejtik! Most jelöljük ki a cellákat és nyomjuk meg a "Pénznem" ikont. () A gép automatikusan forintosítja a kiírásokat. A szolgáltatás igen hasznos, hiszen elég sokszor lesz majd erre szükségünk.

11. feladat: Az előző táblázatban kattintsunk a "Munka2" fülre, így egy üres táblázatot kapunk. Vásároljunk olyan módom, hogy az "A" oszlopba írjuk a termékek nevét, a "B" oszlopba pedig az árát. Ha beírtuk a "B" oszlopot, akkor ne felejtsük el az egészet forintosítani, azaz alkalmazzuk a "Pénznem" ikont.


2.b. Százalék, Ezres csoport, Tizedes helyek növelése és csökkentése

A "Százalék" () ikonra rányomva egy tetszőleges értéket százalékos formában ír ki a program, ami igaz, hogy csak szépészeti kiigazítás, de néha igen hasznos lehet. Például: 0,13 helyett 13%. Az "Ezres csoport" ikon () hatására a sokjegyű számokat hármasával csoportosítva írja ki. Például: 123456789 helyett 1 234,00. A "Tizedes helyek növelése" ikon () hatására értelemszerűen egy cellában meglévő tizedes helyek számát növeli eggyel, míg a következő () hatására eggyel csökkenti.

12. feladat: Az előző táblázatot folytassuk oly’ módon, hogy a C1-be kerüljön be a "+36/7" beírás. Ez azt jelenti, hogy a 36/7 művelet eredménye, tehát 5,142857 kerül be a mezőbe. Írassuk ki ezt százalékos formában!
13. feladat: Az előző táblázat C2 mezőjébe is írjuk be az előző műveletet, de most a tizedes helyek mennyiségével manipuláljunk!


2.c. Behúzások és Szegélyek

A maradék pár ikon szintén ismerős a szövegszerkesztési környezetből, mivel a Behúzás csökkentése, illetve növelése ikonokra kattintással az egyes cellák bal oldalától való távolságot lehet manipulálni a megadott módokon. Az Excel 2000 alapértelmezésben már nem nyomtatja ki a cellarácsokat, mint pár korábbi verziója, így szükség lehet a külön kijelölt cellák bekeretezésére, amit legegyszerűbben a "Szegélyek" ikon segítségével tehetünk meg. A jobb oldalon a "Szegélyek" ikon legördített verziója látható. Ez egy meglehetősen bőséges választékot nyújtó választék. Menüsorból ez a funkció: Formátum\Cellák\Szegély. FONTOS: Az Excel-ben mindig a bal felső és a jobb alsó sarkot adjuk meg, ha egy területre akarunk hivatkozni!


14. feladat: Az előző táblázat A1:C5 területét keretezzük be sima, vastag szegéllyel. (legördülő menü jobb alsó sarok)
15. feladat: Az előző táblázat B6:D7 területét keretezzük be úgy, hogy minden egyes cella külön-külön be legyen keretezve sima vonallal. (legördülő menü alsó sor balról második ikon)
16. feladat: Az előző táblázat A2:B4 területének jobb oldalára húzzunk egy vonalat. (legördülő menü első sor balról negyedik ikon)


2.d. Szín és Betűszín

Az ábrán szintén látható két ismerős ikon, melyekkel a kitöltőszínt és a betűszínt lehet változtatni. Eme két ikon a cellák belsejét, illetve a cellákban kiírt adatok színét változtatja. Mindkét színes esetben van egy alapeset ("Nincs kitöltés", illetve "Automatikus" néven.), valamint 5*8 = 40 szín- és mintaválaszték. A dolog lényege, hogy így igen mutatós, színes táblázatokat hozhatunk létre. Egy apró tanács: Ha nincsen színes nyomtatónk, akkor ezt a két ikont ne nagyon akarjuk kinyomtatni, bár a jobb fekete-fehér nyomtatók képesek árnyalatokat nyomtatni, de azért ez nem az igazi. Ilyen esetben inkább ügyesebben formázzunk!

17. feladat: Az előző táblázat A2:B4 területét tegyük piros hátterűvé.
18. feladat: Az előző táblázat C8:D12 területét kék-fehér hátterűvé.
19. feladat: Az előző táblázat A oszlopának szövegét tegyük zöld színűvé.
20. feladat: Az előző táblázat B oszlopának szövegét tegyük sötétkék színűvé.


3. Cellahivatkozások

Már szó volt róla, hogy az egyes cellákban lehetnek egyszerű számok is. De ennél sokkal több és bonyolultabb formulák, képletek is szerepelhetnek a cellákban. Akkor, ha egy másik cellára, vagy egy területre akarunk hivatkozni, akkor a szokásos módon kell eljárnunk, azaz meg kell adni a cella koordinátáját, avagy terület esetén a bal felső és a jobb alsó cellák koordinátáit. Ilyen hivatkozást azért érdemes csinálni, mert ha a hivatkozási alapul szolgáló cella változik, akkor az összes olyan cella értéke is változik, amely erre a cellára hivatkozott. Természetesen ha a hivatkozási cellára hivatkozik egy másik cella, akkor annak az értéke is változik és így tovább. Elég bonyolult? Csak látszólag!

Vegyünk egy példát!

Az "A1" értéke legyen 5. A "B1" értéke pedig +A1*2. Végül a "C1" értéke legyen +B1*5+1.
A képernyőn a képletek beírása után az "A1"-ben 5 lesz, a "B1"-ben 10, míg a "C1"-ben 51.
Ha az "A1" értékét átírjuk 6-ra, akkor a "B1" értéke 12-re változik, míg a "C1" értéke 61.
FIGYELEM! Minden képletet vagy "+" jellel, vagy "=" jellel kell kezdeni. Ez jelzi a gép számára, hogy eme cellában egy képlet van, nem pedig egyszerű szöveg.


3.a. Egyszerű műveletek

Most nézzük, hogy milyen képleteket lehet alkalmazni egy cellán belül! Természetesen lehet összeadni (+), kivonni (-), szorozni (*) és osztani (/). Az utóbbi esetében kerüljük ki a 0-val való osztást, különben "#ZÉRÓOSZTÓ!" formájú hibajelzést kapunk. Direkt nem mondtam, hogy hány tagot lehet ilyen formában összekapcsolni, mivel ilyen korlátozás gyakorlatilag nincs. Természetesen itt is érvényes, hogy a műveleti sorrend számít (az osztás-szorzás előbbre valóbb, mint az összeadás és a kivonás) és lehet zárójelezni, de a matematikával ellentétben itt csak egyfajta zárójel van, mégpedig a szokásos: ( és ).

21. feladat: Egy új munkalapot kezdve töltsük fel adatokkal az A1:B10 oszlopot. A "C1" mezőben szerepeljen az "A1" és a "B1" összege.
22. feladat: Az előző táblázatban a "C2"-ben legyen az "A2" és a "B2" szorzata.


3.b. Összegzések és átlagok

Természetesen nem kell csak két-három cella összegével megelégednünk, hiszen ez időnként édeskevés. Ha például az "A" oszlop első 10 tagját akarjuk összegezni, akkor kicsit fárasztó a következő képletet beírni: "+A1+A2+A3+A4+A5+A6+A7+A8+A9+A10". Ilyen esetekben érdemesebb az ugyanezt elvégző "+SZUM(A1:A10)" képletet beírni.

23. feladat: Próbáljuk ki a fenti példát, azaz összegezzük az "A" oszlop első 10 celláját az A11-es cellában, majd tegyünk hasonlóan a "B" oszloppal is!
Tehát az összegző-formula a "SZUM", amely után zárójelben kell megadni azt a területet, amelyet összegezni akarunk.

VIGYÁZAT! Soha, semmilyen körülmények között nem hivatkozhat egy cella önmagára.

Például az A5 cella nem összegezheti az A1-től A10-ig terjedő területet. Ilyenkor az Excel2000 hibaüzenetet ad és megakadályozza a körkörös hivatkozás létrehozását. Az ilyen formulákat, mint az összeadásra használt "+SZUM(mettől:meddig)" függvényeknek nevezzük. Egy másik függvény a hagyományos (más néven matematikai) átlagot készítő "+ÁTLAG" függvény. Használata ugyanaz, mint az összeadásé. Begépelési segítséget jelent, hogy a hivatkozásokat úgy is bevetethetjük a cellába, hogy kezdetként kiírunk a billentyűzeten egy "+" vagy egy "=" jelet, utána az illető műveletet, majd a nyilakkal elnavigálunk a megfelelő cellához, vagy rábökünk az egér bal gombjával. Ha több cellára akarunk egyszerre hivatkozni (például az összegzésnél, vagy az átlagolásnál), akkor először menjünk el a hivatkozási terület valamelyik sarkára, majd a "SHIFT" megnyomása mellett a nyilakkal menjünk el a ellentétes sarkáig. Ezt is végre lehet egérrel hajtani.

24. feladat: Próbáljuk ki a cellahivatkozások különböző beviteli lehetőségeit!


3.c. Hivatkozások másolása - abszolút és relatív hivatkozás

Ha egy hivatkozást másolunk a szokásos módon (ikonokkal, menükkel, vagy gyors-kódokkal), akkor változhat az értékén kívül maga a hivatkozás is. Ugyanis, ha az "A11" cellában az található, hogy "+SZUM(A1:A10)", akkor ezt a "B11-esbe másolva a következőt kapjuk: "+SZUM(B1:B10)". Tehát vigyázat, mert az Excel értelemszerűen másol! Az ilyen hivatkozást, ami másoláskor átváltozik, relatív hivatkozásnak hívjuk.
Abban az esetben, ha nem akarjuk, hogy egy hivatkozás másoláskor megváltozzon, akkor védekeznünk kell ellene. Ekkor abszolút hivatkozást használunk, amely abban áll, hogy a védeni kívánt cella betűje és száma elé egy-egy "$ " jelet szúrunk be. Ekkor azt tapasztaljuk, hogy tetszőleges másoláskor is a cellánk hivatkozása változatlan marad. Azt a hivatkozást, amely másoláskor nem változik, abszolút hivatkozásnak hívjuk. Természetesen a két módszert lehet keverni és csak a számot vagy a betűt védeni.

25. feladat: Gépeljük be az előző táblázat "C5" cellájába a "+A1*A2" képletet, majd másoljuk át a "C9" cellába. Mi lesz az új képlet?
26. feladat: Gépeljük be a "D5" cellába: "+$ A$ 1*$ A$ 2". Mi lesz, ha másoljuk a "C9"-be?
27. feladat: Az előző táblázatban összegezzük soronként a cellákat, például az "E" oszlopba. Csak egyszer írjuk ki a képletet, a többit másoljuk!
28. feladat: Hozzunk létre vegyes hivatkozást és másoljuk át!


4. Szokásos eszköztár


4. kép: Szokásos eszköztár

Eme eszköztárból igen sokat ismerünk, hála a Word előismereteknek. Az "Új dokumentum" természetesen egy új fájlt kezd el, a "Megnyitás" és a "Mentés"   is ismerősek lehetnek. Megjelent egy új ikon, az "Elektronikus levél" , mellyel természetesen E-mailt lehet küldeni és mellékleteként elmegy az éppen szerkesztett fájl is. A következő három ikon is ugyanaz, mint a szövegszerkesztőben. (Nyomtatás , Nyomtatási kép , Helyesírás-ellenőrzés ) Utánuk a szokásos másolási-beillesztési négyes következik. (Kivágás , Másolás , Beillesztés , Formátum másolása ). A továbbiakban láthatjuk a "Visszavonás" és "Ismétlés" ikonokat. Ezek a Word-höz hasonlóan többlépcsősek, azaz visszafelé az utolsó mentésig lehet lépegetni. A soron következő ikon egy friss hajtása az Excel 2000-nek, neve: Hiperhivatkozás beszúrása: . Ezzel ugyanis egy adott cellára kattintva átléphetünk egy adott internetes helyre, ha HTML-lapként mentjük el a munkánkat. A következő ikon elég érdekes egy szolgáltatást nyújt, ugyanis ha egy oszlop alján vagy egy sor végén vagyunk és megnyomjuk ezt az ikont, akkor a program automatikusan összegzi a területet. Abban az esetben, ha nem tudja a gép eldönteni, hogy mit kell összegeznie, akkor tippel. A szolgáltatást érdemes kipróbálni, mert egész jó. Az ikon hivatalos neve: "AutoSzum" .


4.a. Függvény beillesztése


5. kép: A Függvény beillesztésének ikonja

A következő ikon a "Függvény beillesztése". Ez egy különleges ikonja a "Szokásos" eszköztárnak. Ez ugyanis az összes létező Excel függvényt könnyedén és gyorsan meg tudja csinálni két egyszerű lépésben. Az első lépésben ki kell magát a függvényt választanunk. 

A lehetséges függvény-kategóriák közül néhány: Pénzügyi, Dátum és idő, Mat. és trigonom., Statisztikai, Mátrix, Adatbázis, Szöveg, Logikai és Információ. Van két különleges kategória is: a "Mind" kategóriába természetesen az összes függvény beletartozik (abc-sorrendben). "A legutóbb használt" kategória pedig az utolsó pár függvényt mutatja meg, feltételezve, hogy nagyjából azonos függvényeket használunk egy táblázaton belül. Az egyes kategóriákon belül ki kell választanunk a kívánt függvényt. Ebben a kategórián belüli abc-sorrenden kívül egy pár szavas leírás is segít. A "Tovább" gomb megnyomása után a második lépésben be kell írnunk vagy kijelöléssel behúznunk azokat a cellákat, mezőket, szöveget vagy számokat, amelyre a függvény vonatkozik. Ha úgy érezzük, hogy egyszerűbb begépelés helyett egérrel kijelölni a cellákat, akkor tegyük ezt. Ha több, mint egy cellát kell kijelölnünk, akkor természetesen az egér bal gombját nyomva tartva kell az egész területet kijelölni.

29. feladat: Az egyik már megírt oszlopot átlagoljuk a függvényvarázsló segítségével!
30. feladat: Az "A3" cellába írjuk be az 5-öt, a "B3"-ba pedig a 3-at. A "C3"-ba keressük meg a hatványozás függvényt és az "A3" tartalmát emeljük fel a "B3"-ra.
31. feladat: Fedezzük fel a függvényvarázsló néhány további lehetőségét!


4.b. Sorba rendezések

A következő két ikon sorba rendez, "Rendezés - növekvő" és "Rendezés - csökkenő" nevek alatt. A módszer egyszerű: Jelöljünk ki egy oszlopot, amit rendezni akarunk és utána nyomjunk rá a két ikon valamelyikére. A szolgáltatás érdekessége, hogy ha az oszlop felett van fejléc, akkor azt természetesen kihagyja a rendezésből. Általában jól érzi mg a felhasználó szándékát, ám saját (szomorú) tapasztalataim miatt igen erősen ajánlom, hogy még rendezés előtt mindenképpen érdemes elmenteni az adott munkát! Megoldható az is, hogy több oszlopot egyszerre rendezzen, de ekkor az elsőt használja kulcsként, így az összetartozó adatokat (rekordokat) nem választja szét, hanem viszi magával. Igaz viszont, hogy ikonnal a legnagyobb igyekezetünk ellenére sem lehet a gépet arra rávenni, hogy ne az első oszlop szerint rendezzen. Ehhez már a megfelelő menüből kell előszednünk a rendezést. (Adatok \ Sorba rendezés).

32. feladat: Zárjuk le az összes, jelenleg nyitott Excel fájlt. (Fájl főmenü, Bezárás menü) Ha fontosnak véljük, akkor mentsük ki őket.
33. feladat: Nyissunk meg egy teljesen új fájlt. Az "A" oszlopba írjuk bele pár ismerősünk teljes nevét, míg a "B" oszlopba a telefonszámát. Rendezzük őket fordított abc-sorrendbe!
34. feladat: Az előző táblázatunk következő oszlopaiba írjuk be az ismerősök lakcímét!


4.c. Diagram Varázsló


6. kép: Diagram Varázsló ikonja

Az Excel ezzel a varázslóval egy olyan eszközt ad a kezünkbe, amely rengeteg időt spórol meg és igen látványos eredményt ad meglepően rövid idő alatt. Először is gondoskodnunk kell egy megfelelő adatsorról, amit ki fogunk értékelni!

 Legyen például az "Élénk Képzelet Bt." forgalmi adatsora:

Évszakok
Eladott termékek száma
Összes bevétel
tavasz
12
15 000
nyár
25
23 145
ősz
32
30 112
tél
18
25 360

Konkrét megvalósulása:


7. kép: Az "Élénk Képzelet Bt." adatai Excel táblázatban

Nyomjuk meg a "Diagram Varázsló" ikont. Maga a varázsló 4 lépésen keresztül készíti el a diagrammot. Még az első lépés előtt érdemes kijelölni azt a részt, ahová a program be fogja illeszteni a grafikont. (Egér bal gombját nyomva lehet a területet tágítani.) Ezt természetesen később még át lehet alakítani!


7. kép: Az "Élénk Képzelet Bt." Termelési grafikonja

Az első lépésben ki kell jelölnünk a diagram típusát. A bal oldali például a "Kör" típus "Torta" altípusához tartozik. Második lépésben az adattartományt kell megadnunk vagy kijelölnünk. (egérrel vagy a tartomány bal felső és jobb alsó sarkának begépelésével) A példánk esetében "=$A$1:$B$4" legyen a tartomány. 

Már itt a kész grafikon egy előzetes példányával dolgozhatunk. A harmadik lépésben dönthetjük el, hogy kérünk-e jelmagyarázatot, mi legyen a diagram címe (ha kell), valamint azt is, hogy mi legyen a tengelyeken, ha vannak. A negyedik, utolsó lépésben mindössze azt kell beállítanunk, hogy a jelenlegi vagy egy új munkalapra kérjük-e a grafikont. Ha valahol valamit elrontottunk és a diagram nem úgy néz ki, mint a fenti képen, akkor a gombbal visszakozhatunk lépésenként.
Ugyanezt a 4 lépést kell végigcsinálnunk minden alkalommal, ha grafikont akarunk készíteni. A diagram készítése után megjelenik egy speciális vonalzó, az úgynevezett "Diagram-vonalzó", melynek segítségével gyakorlatilag bármit át lehet alakítani az utolsó lépés után is, ha már befejeztük azt, de még nem léptünk el róla. Amúgy a kész diagramot normális Windows ablakként lehet vonszolni és átalakítani. Ha már elléptünk a kész diagramunkról, akkor egyszeri kattintással újra behívhatjuk ezt a vonalzót, míg kétszeri kattintással a diagram-finomformázáshoz jutunk el. Ebben variálhatjuk a diagram részeinek színét, mintázatát, keretezését és még sok minden mást is!

35. feladat: Készítsük el a példában leírt és a fenti képen látható grafikont!
36. feladat: Készítsünk egy kördiagramot az előző példa összes bevételeiből!
37. feladat: Csináljunk egy bevásárlási listát a termékek nevével és árával. (5-10 termék; mindegyikből 1-1 darab) Készítsünk három különböző típusú grafikont a lista segítségével!


4.d. A "Szokásos" eszköztár további ikonjai

A "Rajz" ikon a szokott Word2000-béli rajzolási sémákat hozza elő.


8. kép: Rajzolás vonalzó

A "Nagyítás" már a szövegszerkesztőben megismert ikon. Az utolsó ikon a "Súgó" a hagyományos, természetesen itt is rendelkezésünkre áll számos animált grafikus súgó.


5. Fájl és Szerkesztés főmenük

A "Fájl" főmenü nem tartalmaz különösebb újdonságot. Csak egyetlen említésre méltó dolog akad, ami esetleg szokatlan lehet. A "Nyomtatási terület" menüt akkor érdemes használni, ha túl nagy az a táblázat és nem akarunk mindent kinyomtatni, csak egy kijelölt területet.
A "Szerkesztés" főmenüben van újdonság. A szokásos visszavonási, ismétlési, beillesztési és kivágási funkciókon kívül van egy kitöltési és jó pár törlési lehetőség. A legfontosabb egyik lehetőség a "Kitöltés" menü. Ha ezt a menüpontot választjuk, akkor kapunk egy almenüt. Itt, ha a "Sorozattal" pontot választjuk, akkor egy előre kijelölt sort vagy oszlopot ki tudunk tölteni egy szép sorozattal. A kitöltés akkor működik jól, ha előre beírjuk a sorozat első tagját egy cellába, majd a kívánt méretű területet kijelöljük egérrel vagy SHIFT + nyilakkal.
Apróság, de számíthat: számtani az a sorozat, ahol két szomszédos tag különbsége állandó. Mértani az a sorozat, ahol két szomszédos tag hányadosa állandó.

38. feladat: Nyissunk egy új munkalapot és az "A" oszlopba 1-től 20-ig írassuk ki az egész számokat kitöltéssel, míg a "B" oszlopba eme számok 2,8-szeresét. A "C" oszlopba szintén 1-től 20-ig írassuk ki az egész számokat, de ezúttal egy felsőbb cellára mutató képlettel! Ne felejtsük el, hogyan lehet egyszerűen másolni.
39. feladat: Folytatásként a "D" oszlopba írassuk ki a 2 első húsz hatványát kitöltéssel!
A "Törlés" és a "Tartalom törlése" mezőkkel vigyázzunk, mert sok minden kellemetlen és rossz tapasztalatot lehet irtó rövid idő alatt szerezni. Sajnos, személyes tapasztalatom, hogy mindenfajta törlés előtt szigorúan kötelező menteni az egész eddigi munkánkat!
40. feladat: Az előző táblázatból töröljük ki a 7. sor tartalmát. Nézzük meg, hogyan fog változni a 8. sor azon része, amit kitöltéssel írtunk tele és azon része, amit képletekkel.
Abban az esetben, ha változtatni akarunk egy munkalap nevén, akkor a képernyő alsó részén lévő fülre kell rálépnünk és egy jobb oldali kattintás után előbukkanó menüvel megtehetünk ezt-azt, például a munkalapot átnevezhetjük, vagy áthelyezhetjük, de be is szúrhatunk egy új munkalapot.
41. feladat: Készítsünk egy nagyobb táblázatot, amiben több lapra is helyezünk ilyen-olyan adatokat, például a fentebb szerepelt "Élénk Képzelet Bt." részletes forgalmi adatait is szerepeltethetjük részletesen lebontva.
42. feladat: Csak matematika iránt érdeklődőknek! Készítsünk egy olyan táblázatot, amelynek első oszlopában egyszerű számtani sorozattal növeljük az egész számokat 0-tól 90-ig kettesével. Ne kitöltéssel csináljuk, hanem képletekkel!
- Az előző táblázat "B" oszlopában az "A" oszlopban szereplő számok szinuszát vegyük.
- A "C" oszlopba rakjuk a "B" oszlop 17-szeresének egész részét.
- A "D" oszlopba tegyük az "A" és "B" oszlop szorzatát.
- Az "E" oszlopba rakjuk a "B" oszlop "A"-ra emelt hatványát.
- Az "F" oszlopba tegyük a "C" oszlop abszolút értékét, de római szám formátumban.

FONTOS! Ne hagyja ki!

43. feladat: Nevezzük át a "Munka1" munkalapot "Mat1" névre.

- Lépjünk át a "Munka2" munkalapra és nevezzük át "Mat2"-re.
- A "Mat2" munkalap "A1"-es cellájába írjunk egy "+" jelet, majd lépjünk vissza egérrel a "Mat1"-re, ahol az A1-re való klikkelés után nyomjunk egy ENTER-t. Ilyen formában tud hivatkozni két munkalap egymásra!


6. Nézet főmenü

A "Nézet" pontban a szokásos kinézetet kaphatjuk vissza, ha véletlenül eltévednénk. Javasolt kipróbálni az "Oldaltörés megtekintése" pontot is, ahol kedvünkre alakíthatjuk az oldalak végét, persze a fizikai korlátokat azért figyelembe kell venni!
Az "Eszköztárak" menü a Word-höz hasonlóan jó szolgáltatás, mivel kedvünkre alakítgathatjuk az Excel kinézetét. Kezdőknek kifejezetten javasolt, hogy NE alakítgassák az Eszköztárakat. Szeretnék mindegyikről pár szóval szólni:

  • Szokásos és Formázás: ezekről már szó volt. Érdemes őket mindig bekapcsolva tartani. Alaphelyzetben be vannak kapcsolva.
  • Diagram: Erről is szó volt már a diagramok készítésénél.
  • Kép: Képek kisebb átalakítására alkalmas.
  • Kimutatás: A táblázat egy részét tudjuk kivonatolni egy igen jó varázsló segítségével.
  • Korrektúra: Leginkább megjegyzéseket lehet vele átalakítani.
  • Külső adatok: Egy külső adatbázisból lehet adatokat lekérdezni.
  • Rajzolás: Ugyanaz, mint a Word-nél. Főleg apróbb-nagyobb rajzok és ábrák készítésére jó.
  • Űrlapok: A hivatalokból, illetve az Internetről jól ismert űrlapokat lehet szerkeszteni - egész egyszerűen. Türelem kell hozzá!
  • Vágólap: A szokásos 1 elemű vágólapot- szükség esetén - 12-esre bővíthetjük.
  • Vezérlők eszköztára: Még egy segítség az űrlapok és a vezérlőeszközök tervezéséhez. Kezdőknek nem ajánlott!
  • Visual Basic: Egy nem túl könnyű programnyelv a Visual Basic. Ilyen modulokat lehet eme vonalzóval szerkeszteni. Kizárólag csak gyakorolt haladóknak javasolt!
  • Web: Az internetes eszközök (nem túl sikeres) tára. Könnyen használható!
  • WordArt: A Wordnél már megismert szöveg-dekorációs eszköztár.

A "Szerkesztőléc" menüvel értelemszerűen a szerkesztőlécet kapcsolgathatjuk ki-be. A dolog lényege, hogy ha egy cellát akarunk szerkeszteni, akkor vagy az "F2"-es billentyűt nyomjuk le, vagy egérrel rákattintunk a szerkesztősorban lévő képletre és ott írhatjuk felül. A szerkesztőlécnek van még egy pozitív tulajdonsága: a bal oldalán látható az éppen aktuális cella koordináta-párja. Az "Állapotsor" menüvel a képernyő legeslegalján lévő pár szavas apró üzenetecskéket lehet ki-be kapcsolgatni.

Az "Állapotsor" a képernyő alján foglalhat helyet, de ezt is ki lehet kapcsolni. Szerintem érdemes bekapcsolva hagyni, mivel jó ötleteket tud adni.
Az "Élőfej és élőláb" menüben a lapok tetejét és alját lehet átvariálni. Érdekes, hogy ez miért nem a nyomtatás környéki menükben szerepel.
A "Megjegyzések" menü aktiválása segítségével a táblázatban időnként elszórva szereplő megjegyzéseket lehet egyszerre kiíratni. Érdemes figyelni arra is, hogy ne legyen túl sok megjegyzés, ha ezt a menüpontot aktiváljuk, mivel ettől maga a táblázat lesz áttekinthetetlen.
Az "Egyéni megjelenítések" menüben pár egyszerűbb apróságot átállíthatunk - kedvünkre.
Itt is lehetőség nyílik a "Teljes képernyő" megjelenítésére, de szerintem ennek itt a Word-del ellentétben, nincsen túl sok előnye.
A "Nézet" főmenü utolsó menüje a "Nagyítás". Itt a szövegszerkesztőhöz hasonlóan beállíthatjuk a nagyítás (százalékos) mértékét.



7. Beszúrás főmenü

Sok mindent be tudunk szúrni és a program igen jó hatásfokkal meg is csinálja mindezt. Ha relatív hivatkozásaink vannak, akkor értelemszerűen görgeti őket tovább átírással, de az abszolút hivatkozásokat természetesen eredetiben hagyja.

7.a. Cellák, Sorok és Oszlopok

Ha kijelölünk egy területet a táblázatban, akkor oda fogja beszúrni a hasonló alakú területet a gép. Természetesen rákérdez, hogy merre tolja el a régebben ott lévő cellákat. Ez a rákérdezés felesleges, ha pár sort vagy oszlopot akarunk beszúrni. Ha nem jelölünk ki semmit, akkor az éppen aktuális cellát, sort, vagy oszlopot veszi kijelölt területnek és így szúr be valamit.

44. feladat: Nyissunk meg újra egy már előre megírt nagyobb táblázatot, aminek több nem üres munkalapja is van. Szúrjunk be az első munkalapra egy cellát az eddigi B3-as helyett.
45. feladat: Az előző táblázatba a második munkalapra szúrjunk be egy új 2 . sort!
46. feladat: Az előző táblázatba valamelyik munkalapra szúrjunk be egy új "B" oszlopot!


7.b. Egyebek

Ha úgy érezzük, hogy kevés az eleve adott pár munkalap, akkor a program ad lehetőséget újabban behozására. Természetesen az éppen aktuálisan szerkesztett munkalap elé szúrhatjuk be az újat ugyanúgy, mint imént a cellák, sorok és oszlopok beszúrásánál, de ez egyszerűen átvonszolható máshová.
A "Függvény" menü a "Függvény Varázsló" megfelelője, így ezt most nem szeretném elmondani külön. A "Név" menüvel érdekes dolgokat lehet művelni, mivel ha egy cellán állva rákattintunk erre a menüre, akkor egy adott cella koordinátáinak helyét lehet átnevezni valami jellemző névre. Ezt olyan esetben érdemes alkalmazni, amikor egy cellára sokszor és sokfelől kell hivatkoznunk és semmi humorunk sincs ennyiszer beírni a cella esetenként bonyolult munkalapjának nevét és koordinátáit. Feltétlenül érdemes kipróbálni!
A "Megjegyzés" egy másik, figyelemre méltó szolgáltatás. Ugyanis lehetőségünk van minden egyes cellához külön több soros (szöveges) jegyzetet fűzni. A jegyzet létezését úgy lehet látni, hogy az ilyen celláknál a cella jobb felső sarkában apró, pici, piros pont jelenik meg. Maga a jegyzet úgy válik láthatóvá, hogy az egérrel a piros pontos cella fölé megyünk és így automatikusan láthatóvá válik a jegyzet. Érdekes szolgáltatás, hogy multimédiás gép esetén hangos jegyzetet is lehet fűzni az egyes cellákhoz.
A "Kép" magáért beszél, mivel több típust lehet beszúrni. Itt természetesen képet, illetve térképet lehet beszúrni a táblázatba. Képeket a "Clipart" alkönyvtárban találunk, míg térképet leginkább CD-ről tudunk sikeresen beolvasni.
Ha valamilyen objektumot akarunk beszúrni, akkor hasonlóan kell eljárnunk, mint a Word esetében. Itt is több lehetőségünk van, én például a saját gépemen 13 különböző lehetőséget számoltam össze. A szívesen próbálkozók figyelmébe szeretném ajánlani az egyenletszerkesztőt és a WordArt-ot.
Az internetes kapcsolatok kedvéért ide is bekerült a "Hiperhivatkozás beszúrása". (CTRL+K)

47. feladat: Az előző táblázatban a C2-es mezőt nevezzük át valamilyen külön névre (Például: TFCella1) és fűzzünk is hozzá valamilyen jegyzetet.
48. feladat: Válassunk ki egy olyan cellát, amelyikre több másik cella is hivatkozik és ezt is nevezzük meg külön névvel. Eme cellához is fűzzünk külön jegyzetet. A Munkalap-Vizsgálat eszköztár segítségével nézzük meg, hogy innen hová mennek hivatkozások.
49. feladat: Szúrjunk a táblázatunkba valahová be egy autót, illetve egy tetszőleges másik grafikus fájlt.
50. feladat: Előző táblázatunk másik részébe szerkesszük bele a következő egyenletet:



51. feladat: Szúrjunk be a táblázatunkba egy szépen kidolgozott WordArt képet!


8. Formátum főmenü

Itt is már sok minden ismerős lesz, mivel sok mindenről volt már az előzőekben szó.

8.a. Cellák

Többféleképpen is bele tudunk lépni, nemcsak a menürendszeren keresztül. A legegyszerűbb persze a gyorskód (CTRL+1), de beléphetünk a cellára lépés után az egér jobb gombjára nyomással is.
Több fülben vannak összegezve a lehetőségek. Ezek a következők:

  • Szám: Különböző kategóriák közül választhatunk. Érdemes kipróbálni a "Pénznemet".
  • Igazítás: Vízszintesen és függőlegesen lehet igazítani, valamint az írásirányt is lehet variálni. Ha egy cellába többet akarunk írni, mint egy sort, akkor használjuk a "Sortörés" jelölőnégyzetet.
  • Betűtípus: A kijelölt betűk típusát, stílusát, méretét, aláhúzását, színét, ... lehet állítani.
  • Szegély: Az aktuális cella vagy cellák szegélyeit húzhatjuk be - pontosabban és többféle módon, mint ha csak ikonnal csinálnánk.
  • Mintázat: A cella színét és mintázatát állíthatjuk be.
  • Védelem: Csak akkor érdemes használni, ha a táblázat védett.

52. feladat: Próbáljuk ki a cellák formázásának minél több lehetőségét!
53. feladat: Egy kitöltött táblázat A1-es celláját vastagítsuk és döntsük meg.
54. feladat: Az előző táblázat A2-es celláját keretezzük be kék színű dupla kerettel.
55. feladat: Az előző táblázat A3-as cellájának írásirányát tegyük függőlegessé.
56. feladat: Az előző táblázat A4-es cellájának betűtípusát és betűméretét változtassuk meg.
57. feladat: Az előző táblázat A5-ös celláját tegyük piros csíkossá.


8.b. Sor, Oszlop és Lap

Itt mindent beállíthatunk, amit amúgy egérrel is megtehetünk. Tehát változtathatjuk a sor magasságát, az oszlop szélességét, valamint elrejthetjük és felfedhetjük az illető objektumot. Természetesen, ha több sort vagy oszlopot jelölünk ki, akkor valamennyire vonatkoznak a beállítások. Persze ezt a menüpontot is el lehet érni az objektum kijelölése utáni jobb oldali egérkattintással.
A "Lap" menü választása esetén az éppen aktuális munkalapunkat átnevezhetjük, elrejthetjük és felfedhetjük, illetve érdekes szolgáltatásként grafikus hátteret rendelhetünk a laphoz. Érdemes kipróbálni!

58. feladat: Az előző táblázat "A" oszlopát tegyük 12-es szélességűvé.
59. feladat: Az előző táblázat 3. sorát állítsuk át 18-as magasságúvá.
60. feladat: Az előző táblázathoz rendeljünk hozzá egy tetszetős háttér-rajzot!


8.c. AutoFormázás, Feltételes formázás és Stílus

Az "AutoFormázás" menüvel több lehetséges táblázat-sablont húzhatunk rá az eleve elkészített táblázatunk részeire. Szerintem elég jól érthetőek a sablonok és a minták. Sokat segít a mintákat mutató mező.
A "Feltételes formázás" pontot akkor érdemes kihasználni, ha egy alakítás során hirtelen megjelenő szélsőséges értéket ki szeretnénk emelni.
A "Stílus" menüben az alapvető stílusokat lehet módosítani, illetve lehet egyéni ízlés szerinti új stílust is kreálni. Vigyázat! Javaslom, hogy a "Normál" nevű stílust soha, semmilyen körülmények között ne maceráljuk!


9. Eszközök főmenü

Itt is lesz elég sok ismerős és persze pár ismeretlennel is akad majd dolgunk. Lássunk hozzá!
A "Helyesírás" menüpont elég egyértelmű. Inkább a szövegszerkesztőben van értelme használni, de az esetleges szöveges félregépeléseket itt is remekül kiszúrja. (Gyors-kód: F7)  Az "Automatikus javítás" természetesen a félregépelések szótárát kínálja fel javításra. A "Közös használat" esetén többen is dolgozhatnak egy fájlon belül. Pár ponttal lejjebb arra is lehetőség nyílik, hogy "Online közös munka" keretében egyesítsünk külön gépen dolgozó táblázatkezelőket. A "Változások követése" egy érdekes szolgáltatás azok számára, akiknek fontos, hogy ki és mikor javított a táblázaton. Átlagos felhasználó alig-alig használja ki.
A "Munkalap-vizsgálat" azonos a hasonló nevű eszköztárral. Érdekességképpen megnézhető. A "Célérték-keresés" és az "Esetvizsgáló" menüpontok csak haladók számára ajánlottak. A "Védelem" menüpontban jelszóval lehet levédeni az egyes munkalapot, részeit, vagy magát a file-t.
A "Célértékkezelő" és az "Esetvizsgáló" ritkán használt, szemben a sorban következő "Munkalapvizsgálat"-tal. Itt meg lehet nézni, hogy melyik cella melyikből következik, lehet elődöket keresni, illetve hibás cellákat. A szolgáltatás tapasztalatom szerint 2-3 munkalapos, elég bonyolult hivatkozásrendszerrel szerkesztett fájlok esetén igen hasznos lehet. A "Makró" és a "Makrórögzítés" természetesen itt is több, egymás utáni műveletet hajlandó megjegyezni, illetve némi furmánnyal hozzá lehet rendelni. A gyakran használt műveleteket érdemes makróba lerögzíteni. Saját gépemen csak pár makró van, de ez egyéni beállítás és a makrók iránti feledékenység kérdése. A "Bővítménykezelő" még néhány külső alkalmazás elérését teszi lehetővé, például Euró pénznemeszközök, jelentéskezelő, ODBC, ...
Itt is megtalálhatóak a "Testreszabás" és a "Beállítások" menük. Belőlük az első inkább a menük és eszköztárak átvariálására nyújt lehetőséget, amivel egy olyan gépnél szigorúan tilos élni, ahol többen is különböző feladattal és tudással dolgoz(hat)nak. A "Beállítások" itt valamivel kevesebb lehetőséget nyújtanak, mint a Word-ben, de ezt-azt érdemes megnézni belőlük. Erős nyomatékkal szeretném mondani, hogy minden beállítást alaposan fontoljunk meg. Nem biztos ugyanis, hogy minden szép és jó és használható lesz mindig! Kedvenc hibám például az "Általános" fül "Hivatkozási stílus" ablaka. Itt ugyanis, ha valaki a hagyományos az "S101"-et jelöli meg, akkor igen érdekes problémával találja szembe magát. Ugyanis ekkor az oszlopok betűi is számmá változnak!


10. Adatok főmenü

10.a. Sorba rendezés

Ez a menü nagyjából megfelel a "Szokásos" eszköztár két ikonjának, de azért több annál. A menüpont aktivizálása előtt nem árt kijelölni a rendezendő területet. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a gép az aktuális cella környékéről megpróbálja megtippelni (elég jól) a rendezendő területet. Aktivizáláskor viszont az ikonos rendezéssel ellentétben több szempont szerint is rendezhetünk. 3 szempont adható meg olyan módon, hogy ha az első szempont nem tud dönteni a rendezendők között, akkor jön a második is, majd ha ismét nem dönthető el a rendezés, akkor jön a harmadik szempont. Mindegyik szempontnál megadható, hogy emelkedő vagy csökkenő sorrendben rendezzünk, valamint az is kiköthető, hogy a rendezéskor van-e rovatfej. Ez természetesen nem kerül rendezésre. Nagyon fontos, hogy az egy sorban lévő és egybetartozó adatokat a program mindig egyszerre mozgatja. Ennek ellenére nyomatékosan javaslom, hogy mindenféle rendezgetés előtt feltétlenül mentsük el a fájlt.

61. feladat: Pár autó rendszámát írjuk be egy önálló munkalapra olyan módon, hogy az "A" oszlopba kerüljön a kocsik betűjele, míg a "B" oszlopba a számok. Rendezzük ezt a táblázatot előbb a betűjelek, majd a számok alapján csökkenő, illetve növekvő sorrendbe!


10.b. Szűrő, Űrlap, Részösszegek és Érvényesítés

Abban az esetben, ha egy táblázatban lévő listánk túl hosszúra nyúlna, akkor alkalomadtán szükségünk lehet arra, hogy jóval kevesebb tagot lássunk a szóban forgó listáról. Ilyenkor kell igénybe venni a szűrő szolgáltatását. Minden szűrendő listához kötelezően létre kell hoznunk valamilyen listafejet, ha ilyen még nem lenne. Célszerű, hogy ilyenkor csak egyetlen sor legyen a lista feje. Ha a Szűrő menüpontból előbújó "AutoSzűrő"-t alkalmazunk, akkor a listafejnél megjelenik egy speciális, lefelé mutató kis nyíl. Ezt megnyomva különböző feltételek jelennek meg. Ha "(Egyéni...)" szempontot választunk, akkor mód nyílik meglehetősen különleges kívánságok teljesítésére is. A dolog akkor válik szépen érthetővé, ha kipróbáljuk!

62. feladat: Az előző feladatban elkészült listánál automatikus szűréssel válasszuk ki azon rendszámokat, amelyekben a számok nagyobbak, mint 499.
63. feladat: Az előzőben még egy szempont szerint szűrjünk az autoszűrő segítségével.
64. feladat: Próbáljuk ki az "Irányított Szűrő"-t. Mennyivel másabb, mint az automatikus?!

A táblázatkezelőben többnyire egy sorban szerepelnek az összetartozó adatok. Ezeket az összetartozó adatokat rekord nak nevezzük. Ilyen lehet például egy személy összes adata, vagy egy adott számlaösszeg adatai. Szűrhetünk természetesen "Űrlap"-pal is a következő menüpontban, de ezt és kissé nehézkesnek érzem a Microsoft-féle adatbáziskezelőhöz képest. (MS Access)
A "Részösszegek" egy érdekes szolgáltatás. Például akkor érdemes használni, ha egy számlában sok azonos nevű tétel szerepel és azokat akarjuk rendezés után összegezni. Tehát nem a teljes számlát, csak részösszeget kérünk! Ez persze bármilyen részlet után működik. Szerintem nagyobb fájlok esetén érdemes kipróbálni, bár nem feltétlenül egyszerű a használata. Akinek ez a szándékoltan rövidke leírás nem lenne elég, azok számára javaslom, hogy alaposan olvassák el a "Súgó" főmenü erre vonatkozó részét.
Sok félregépeléstől menthet meg az "Érvényesítés" is, amikor a rossz adatok esetén beállítható hevességgel jelez a gép, vagy el se fogadja a hibás adatot.


10.c. Adatok manipulálása: Adattábla, Szövegből oszlopok, Összesítés, Tagolás és Részletek

Ezen menüpontok igen ritkán használtak és akkor is csak haladó szinten, így eme pontokat most nem szeretném ismertetni! Problémám, hogy ezek a funkciók is jobban vannak megvalósítva a direkt erre a problémára szakosodott adatbáziskezelőben, az előbbiekben említett MS Access-ben.


10.d. Kimutatás vagy Kimutatásdiagramm

Talán már Ön is járt úgy, kedves Olvasó, hogy egy istentelenül nagy táblázatból kellett összesítéssel és nehézkes munkával kimutatást készítenie. Nos, az Excel lehetőséget ad arra, hogy ezt a kimutatást 5 nem feltétlenül könnyen érthető lépésben megtegyük. Csak és kizárólag haladók számára javasolt, hogy ezt megtegyék, de azért lehet próbálkozni!


10.e. Külső adatok bevétele

Az előző verziókban itt még csak pár importálási lehetőség volt, ellenben az Excel 2000-ben már sok forrás lehetséges. Például web, adatbázis, szövegfájl, ...


11. Ablak és Súgó főmenük, valamint Összefoglaló feladatok

Ezekben a főmenükben semmi különös nincsen, mivel minden hagyományos. Az "Ablak" főmenü "Felosztás" menüjét akkor érdemes igényben venni, ha nagyobb a táblázatunk, mint ami egy képernyőre ráfér és szeretnénk látni például a táblázat tetején lévő főcímet, valamint azokat a cellákat is, amiket aktuálisan szerkesztünk. Nekem például az osztály- és iskolastatisztikák készítésekor kell ilyen "böhöm nagy" táblázatokkal vesződnöm.
A "Súgó" jó kis Microsoft-szokás szerint meglehetősen bőbeszédű és igen nagy terjedelmű. Kérem, hogy ne hagyja ki a fejezet kiegészítését, az Excel billentyű-parancsait.


11.a. Összefoglaló feladatok

65. feladat: Csináljon egy valutaváltó programot, amely tetszőleges mennyiségű forintot átvált az alábbi néhány valutára.
Segítségül az alábbi árfolyamokat vegye figyelembe: (2000.04.28.)
1 angol font = 441,14 Ft; 1 euró = 258,10 Ft; 1 japán jen = 2,6438 Ft; 1 USA-dollár = 280,10 Ft és 1 USA-dollár = 599660,00 török líra!
66. feladat: Az előző feladatban megadott valutaárfolyamok segítségével készítsen egy olyan táblázatot, amely a fenti valuták tetszőleges mennyiségű egységeit váltja vissza Forintra, majd összegzi azokat.
67. feladat: Készítsünk egy címletező-táblázatot, amely megadott mennyiségű magyar forintot címletez ki az éppen forgalomban lévő egységekre. Például: 13450 Ft = 1 db 10000 Ft-os, 1 db 2000 Ft-os, 1 db 1000 Ft-os, 2 db 200 Ft-os, 1 db 50 Ft-os.
68. feladat: Az "Élénk Képzelet Bt."-nek 5 alkalmazottja van: András (12), Béla (5), Cecília (8), Dénes (1) és Elemér(10). Zárójelben látható, hogy hány éve dolgoznak a cégnél. Mindenkinek az alapbére 42500 Ft. Emelésül minden harmadik letöltött év után 5000 Ft emelést kapnak. Számolja ki, hogy kinek mennyi most az alapfizetése!
69. feladat: Az előző feladat adatait felhasználva számítsa ki a bruttó fizetéseket, ha minden túlórára 1357 Ft bér jár. A túlórák személyenként: András: 25; Béla: 12; Cecília: 5; Dénes: 20; Elemér: 2. Számítsa azt is hozzá, hogy Cecília kap 7400 Ft munkaköri pótlékot.
70. feladat: Az előző feladat adatait felhasználva vonjon le mindenkitől SZJA címén 30%-ot, ha bruttó keresete kevesebb, mint 50000 Ft. A levonás legyen 40%, ha a bruttó keresete több, vagy egyenlő, mint 50000 Ft. Mennyi lesz a nettó kereset, ha a levonás utáni összegből még 3,5%-ot le kell vonni?!
71. feladat: Az előző feladat adatait felhasználva összegezze a forint-összegeket és átlagoljuk a munkaéveket, valamint a túlórákat!
72. feladat: Az előző feladat táblázatát felhasználva a forint-összegeket pirossal, a tálórákat zölddel, míg a munkaéveket kékkel írassa ki.
73. feladat: Az előző feladat táblázatában a bruttó összegeket írassa át félkövérré, míg a nettó összegeket döntse meg!
74. feladat: Az előző feladatban legalább két mezőhöz fűzzön megjegyzést és legalább egy cellát nevezzen át!
75. feladat: Az előző feladat táblázatához készítsen legalább 6 elemből álló keret-rendszert!
76. feladat: Készítsen egy cím- és telefonszámjegyzéket ismerőseiről, rokonairól és üzletfeleiről. A 3 kategória szerint 1-1 munkalapra dolgozzon, de azonos fejléccel. A 4. munkalapon futtassa össze az adatbázisokat és rendezze névsorba.
77. feladat: Az előző feladat összefésült táblázatát az 5. munkalapra másolja át és rendezze cím szerinti sorrendbe!
78. feladat: Az előző feladat összefésült táblázatát a 6. munkalapra másolja át és rendezze telefonszám szerint sorrendjében!
79. feladat: (Egy hosszabb távú feladat!) Keresse ki az Interneten a budapesti értéktőzsde utolsó 10 munkanapján a főbb részvények záróárait és készítsen belőlük grafikonokat, illetve próbáljon meg az eddigi tendenciák szerint jósolni a részvényárfolyamokra!
80. feladat: (Még egy hosszabb távú munka!) Kísérje figyelemmel pár valuta árfolyamát (USD, EUR, JPY, GBP, ...) és az előzőhöz hasonlóan dolgozza fel!


12.) Billentyűparancsok

A táblázat eredetije: Computer Panoráma 2001/5. szám

Billentyűparancs

Művelet

Billentyűparancs

Művelet

Billentyűk a munkalapon végzett adatbevitelhez

Billentyűk az adatok formázásához

ENTER A cellabejegyzés befejezése és lépés a következő cellára ALT+, (vessző) A Stílus párbeszédpanel megjelenítése
ALT+ENTER Új sor kezdése a cellában CTRL+1 A Cellák formázása párbeszédpanel megjelenítése
CTRL+ENTER A kijelölt cellatartomány kitöltése az aktuális bejegyzéssel CTRL+ALT+SZÓKÖZ Formázás az Általános számformátummal
SHIFT+ENTER A cellabejegyzés befejezése és lépés felfelé a kijelölt terület következő cellájára CTRL+SHIFT+4 Formázás a két tizedesjegyet tartalmazó Pénznem formátummal
TAB A cellabejegyzés befejezése, és lépés jobbra a kijelölt terület következő cellájára CTRL+SHIFT+5 Formázás a tizedesjegyek nélküli Százalék formátummal
SHIFT+TAB A cellabejegyzés befejezése és lépés balra a kijelölt terület következő cellájára CTRL+E Formázás a két tizedesjegyet tartalmazó Tudományos számformátummal
ESC A cellabejegyzés elvetése CTRL+SHIFT+3 Formázás a nap, hónap, év sorrendű Dátum formátummal
BACKSPACE A beszúrási ponttól balra lévő karakter vagy a kijelölt rész törlése CTRL+SHIFT+2 Formázás az órát, percet és napszakjelzőt tartalmazó idő formátummal
DELETE A beszúrási ponttól jobbra lévő karakter vagy a kijelölt rész törlése CTRL+SHIFT+1 Formázás a két tizedesjegyet és hármas tagolást tartalmazó számformátummal
CTRL+DELETE A szöveg törlése a sor végéig ALT+SHIFT+. (pont) Külső szegély alkalmazása
NYÍLBILLENTYŰK Lépés egy karakterrel felfelé, lefelé, balra vagy jobbra CTRL+Ó A külső szegély alkalmazása
HOME Ugrás a sor elejére CTRL+SHIFT+F A félkövér formázás ki/bekapcsolása
F4 vagy CTRL+Y Az utolsó művelet megismétlése CTRL+SHIFT+D A dőlt formázás ki/bekapcsolása
SHIFT+F2 A cellához fűzött megjegyzés szerkesztése CTRL+SHIFT+A Az aláhúzás ki/bekapcsolása
CTRL+SHIFT+F3 Nevek létrehozása sor- és oszlopfeliratokból CTRL+5 Áthúzás alkalmazása vagy eltávolítása
CTRL+L Kitöltés lefelé CTRL+9 Sorok elrejtése
CTRL+J Kitöltés jobbra CTRL+SHIFT+9 Sorok felfedése
CTRL+F3 Név megadása CTRL+8 Oszlopok elrejtése

Billentyűk a cellákban vagy a szerkesztőlécen folytatott munkához

CTRL+SHIFT+8 Oszlopok felfedése
BACKSPACE Az aktív cella törlése, vagy szerkesztő módban azt előző karakter törlése

Billentyűk munkalapokkal, diagrammokkal és makrókkal végzett munkához

ENTER A cellabejegyzés elfogadása SHIFT+F11 vagy ALT+SHIFT+F1 Új munkalap beszúrása
CTRL+SHIFT+ENTER Képlet bevitele tömbképletként F11 vagy ALT+F1 Diagram készítése az aktív tartományról
ESC A szerkesztés elvetése ALT+F8 A Makró párbeszédpanel megjelenítése
CRTL+A A képletpaletta megjelenítése, miután a függvény nevét beírtuk a képletbe ALT+F11 A Visual Basic Editor megjelenítése
CTRL+SHIFT+N A függvény argumentumneveinek beszúrása zárójelekbe foglalva, miután a függvény nevét beírtuk a képletbe CTRL+F11 Microsoft Excel 4.0 makró beszúrása
CTRL+K Hiperhivatkozás beszúrása CTRL+PAGE DOWN A munkafüzet következő munkalapja
ENTER (hiperhivatkozást tartalmazó cellában) Hiperhivatkozás aktiválása CTRL+PAGE UP A munkafüzet előző munkalapja
F2 Az aktív cella szerkesztése SHIFT+CTRL+PAGE DOWN A munkafüzet aktuális és következő lapjának kijelölése
F3 Meghatározott név képletbe illesztése SHIFT+CTRL+PAGE UP A munkafüzet aktuális és előző lapjának kijelölése
SHIFT+F3 Függvény beillesztése képletbe

Billentyűk adatszerkesztéshez

F9 Az összes megnyitott munkafüzet valamennyi lapjának újraszámolása F2 Az aktív cella szerkesztése
CTRL+ALT+F9 A megnyitott munkafüzet valamennyi lapjának újraszámolása ESC A cella vagy a szerkesztőléc bejegyzésének elvetése
SHIFT+F9 Az aktív munkalap újraszámolása BACKSPACE A beszúrási ponttól balra lévő karakter vagy a kijelölt rész törlése
= (egyenlőségjel) Képlet írásának kezdete F3 Meghatározott név képletbe illesztése
ALT+SHIFT+7 Az AutoSzum képlet beszúrása ENTER A cellabeírás véglegesítése
CTRL+. (pont) A napi dátum bevitele (a szerkesztőlécen) CTRL+SHIFT+ENTER Képlet bevitele véglegesítése
CTRL+SHIFT+. (pont) A pontos idő bevitele CTRL+A A képletpaletta megjelenítése, miután a függvény nevét beírjuk a képletbe
CTRL+F Az aktív cella feletti értékének másolása a cellába vagy a Szerkesztőlécre CTRL+SHIFT+A A függvény argumentumneveinek beszúrása zárójelek közé foglalva, miután a függvény nevét beírtuk a képletbe
ALT+. (pont) Váltás a cellában lévő képletek és eredményük megjelenítése között F7 A Helyesírás-ellenőrzés párbeszédpanel megjelenítése
CTRL+SHIFT+, (vessző) Az aktív cella feletti cella képletének másolása a cellába

Billentyűk a kijelölt elem beszúrásához, törléséhez és másolásához

ALT+LE Az automatikus kiegészítési lista legördítése CTRL+C A kijelölés másolása

Billentyűk a kijelölt területen belüli mozgáshoz

CTRL+X A kijelölés kivágása
ENTER Mozgás a kijelölt tartományban felülről lefelé CTRL+V A vágólap tartalmának beillesztése
SHIFT+ENTER Mozgás lentről felfelé DELETE A kijelölés tartalmának törlése
TAB Mozgás balról jobbra, vagy le CTRL+MÍNUSZ A kijelölt rész törlése
SHIFT+TAB Mozgás jobbról balra vagy fel CTRL+Z Az utolsó művelet visszavonása
CTRL+. (pont) Mozgás az óramutató járásával egyező irányban a tartomány sarkába CTRL+PLUSZ Üres cellák beszúrása
CTRL+ALT+JOBBRA Mozgás jobbra a nem szomszédos kijelölések közt

Billentyűk cellák, oszlopok és sorok kijelöléséhez

CTRL+ALT+BALRA Mozgás balra a nem szomszédos kijelölések közt CTRL+T vagy CTRL+NUM+* (csillag) Az aktuális adatterület kijelölése

A kijelölés kiterjesztése billentyűkkel Vége üzemmódban

SHIFT+nyílbillentyű A kijelölés bővítése egy cellával
END A Vége üzemmód ki/bekapcsolása CTRL+SHIFT+nyílbillentyű A kijelölés bővítése az aktuális adatblokk széléig
END, SHIFT+nyílbillentyűk A kijelölés bővítése a nyíl irányában az adatblokk végéig SHIFT+HOME A kijelölés bővítése a sor elejéig
END, SHIFT+HOME A kijelölés kiterjesztése a munkalap utolsó cellájáig CTRL+SHIFT+HOME A kijelölés bővítése a munkalap elejéig (bal felső sarok)
END, ENTER A kijelölés az aktuális sor utolsó cellájáig. CTRL+SHIFT+END A kijelölés bővítése a munkalap utolsó, adatot tartalmazó cellájáig

Billentyűk különleges rendelkező cellák kijelöléséhez

CTRL+SZÓKÖZ A teljes oszlop kijelölése
CTRL+NUM+* (csillag) és CTRL+T Az aktuális adatterület kijelölése SHIFT+SZÓKÖZ A teljes sor kijelölése
CTRL+SHIFT+6 Az aktív tömb, vagyis az aktív cellát tartalmazó tömb kijelölése CTRL+SHIFT+SZÓKÖZ A teljes munkalap kijelölése
CTRL+, (vessző) A megjegyzést tartalmazó cellák kijelölése SHIFT+BACKSPACE A kijelölés szűkítése az aktív cellára
CTRL+w A sor azon celláinak kijelölése, amelyek megegyeznek az aktí cella értékével. A sort az aktív cellától indulva kell kijelölni. SHIFT+PAGE DOWN A kijelölés bővítése egy képernyővel lefelé
    SHIFT+PAGE UP A kijelölés bővítése egy képernyővel felfelé
    CTRL+SHIFT+SZÓKÖZ Egy kijelölt objektum esetén a lap összes objektumának kijelölése
    CTRL+6 Váltás az objektumok elrejtése vagy megjelenítése
    CTRL+7 A Szokásos eszköztár elrejtése vagy megjelenítése
    F8 A nyílbillentyűkkel végezhető kijelölésbővítés bekapcsolása
    SHIFT+F8 A kijelölés bővítése újabb cellatartománnyal 
    SCROLL LOCK, SHIFT+HOME A kijelölés bővítése az ablak bal felső sarkáig
    SCROLL LOCK, SHIFT+END A kijelölés bővítése az ablak jobb alsó sarkáig

Felhasznált irodalom:

  • Szak Kiadó: World Wide Web (Füstös János)
  • Ed Bott-W. Leonhard: Microsoft Office 2000 (Kiskapu Kiadó) 1.-3. kötet.
  • Szak Kiadó: Winternet (Kis Balázs)
  • Jutasi István: Az Internet felépítése és működése
  • Fred Butzen-Christopher Hilton: LINUX hálózatok működése (Kiskapu Kiadó)
  • Computer Panoráma 2001/5. szám

Forrás:

        http://www.jaky.hu/konyv5/FEJ16.html
www.000webhost.com